A családfakutató gyakran botlik bele olyan anyakönyvi bejegyzésbe, ahol a született gyerek neve mellé a „törvénytelen” szó van beírva. A korábbi magyar egyházi és világi jogrend az olyan gyerekeket címkézte fel ezzel a szóval, akik nem házasságban álló pár gyerekeként születtek.
A most talált bejegyzésben szereplő gyerek törvényesként született, aztán törvénytelenné vált, később kormányzói kegyelem által újra törvényessé lett.
A családfakutatás során általában alap, hogy egy született gyerek házasságban fogan és születik. Ilyenkor az apa családnevét kapja. A törvénytelen gyerek általában az anyja családnevével került anyakönyvezésre, de a polgári jog később már engedélyezte, hogy amennyiben a lányanya által szült gyerek apja nyilatkozik az apaságáról, akkor a gyerek az apa családnevét kapja házasságon kívül is.
A mostani bejegyzés eredetileg arról tudósított, hogy 1906. szeptember 25-én megszületett Tóth Imre és Varga Erzsébet lánya, Rozália. Aztán az anyakönyvben sorakoznak az utólagos bejegyzések.
Az első szerint, ami 1911. február 15-én kelt, a gyerek törvénytelen. Vélhetően az apának jegyzett Tóth Imre vitatta később apaságát, majd elvált feleségétől és a bíróság igazat adott neki abban, hogy a gyereket nem ő nemzette.
A következő, 1912. decemberében íródott bejegyzés szerint 1911-ben a gyerek anyja házasságot kötött Varga Ádámmal, aki a lányt sajátjának ismerte el. Varga Ádám volt vélhetően a gyerek igazi apja és miatta vált el az anyakönyvben szereplő pár.
A harmadik utólagos bejegyzés aztán sok-sok évvel később tisztázza a gyerek származását. Aszerint Magyarország kormányzója 1928. január 18-án a gyereket „kegyelemből” törvényesítette.
Hogy miért volt fontos a törvényes állapot? Az öröklési szabályok a törvénytelen gyerekeket hátrányosan érintették, így egzisztenciális kérdés volt.
