A családfakutatás során érdekes adat került elő Apró Antalról, aki az ’56-os forradalom utáni megtorlások egyik kulcsfigurája volt, illetve magyar történelem egyik legvisszataszítóbb szereplője.
Apró Antal Szegeden született 1913. február 18-án. Anyja Apró Piroska, apja ismeretlen, vélhetően egy kisiklott este ismeretlen szereplője. Volt ilyen eset akkoriban több is, de ebből a nyilván elemi vágyakkal teli estéből a Kádár-rendszer vérgőzös megtorlásainak kulcsfigurája lépett az emberi történelem színpadára.
Ki volt Apró Antal? A megesett anya a gyereket (miként másik zabigyerekét, Sándort is) lelencházba adta, így az állam nevelte. Ezt úgy hálálta meg, hogy amint lehetett, belépett a kommunista pártba, 1935-től pedig már sztrájkokat szervezett. Fiatalon bejárta ugyanazt az utat, amit a szintén zabigyerek Kádár János (akkoriban éppen Barna János) is. Kádárral annyira közös utat járt be, hogy kis híján vádlott társa lett annak perében. De valamiért megúszta…
1848 és 1951 között a SZOT (Szakszervezetek Országos Szövetsége – a kollaboráns munkásság államilag szervezett mozgalma) elnöke, majd 1953-ban rövig ideig az Elnöki Tanács (a kommunisták ezzel a bábszervezettel gondolták kiváltani a köztársasági elnök tisztét) tagja. Közben különböző állami tisztségeket töltött be.
Különös fényben tüntei fel Apró jellemét Kádár János saját perében tett vallomása: „Apró Antal PB-tagra azért gondoltam, mert gyenge jellemű, pártellenes beállítottságú embernek ismertem… láttam, hogy Apró a Rajkot leleplező KV-ülésen sírva fakadt.” Kádár szerint tehát gyenge jellem, aki Rajk koncepciós eljárásában elérzékenyül és sírva fakad. Ezt akár javára is írhatnánk, de akkor nagyot tévednénk!
Apró Antal „emberi nagysága” az 1956-os forradalom leverése után mutatkozik meg. Már ’56. október 24-én csőcseléknek nevezte a forradalmárokat, de ez nem akadályozta abban, hogy a Nagy Imre-kormányban miniszter, sőt miniszterelnök-helyettes legyen. November 4-én neve ott szerepel a forradalmat eláruló Kádár János kiáltványban, mint az árulás részese. A megtorlások során ő felügyelte Nagy Imre és társai perét, az ítéletet a „nép jogos elégtételének… az ellenforradalom méltó megbosszulásának”nevezte. A nép szemében meg ő volt egyike azoknak, akik ezt az országot oda akarták visszavezetni, ahol 1956 előtt voltunk.
Ez az ember egészen 1989-ig különböző állami tisztségekben „szolgálta” a Kádár-rezsimet.
Született egy fia és egy lánya. Fia, ifjabb Apró Antal „természetesen” a titkosszolgálat tagja lett, de lánya, Apró Piroska (akit vélhetően az őt lelencházba taszító anyja „tiszteletére” nevezett el így), is a kommunista nomenklatúrában érvényesült. Apró Piroska szerelmi életéről tudjuk, hogy előbb a későbbi miniszterelnök Medgyessy Péter szeretője, majd a bolgár kémnek tartott Petar Dobrev felesége volt. Közben erősen beágyazódott a rendszerváltáskor kapitalistává váló reform pártelitbe. 1994-ben államtitkárként Horn Gyula titkárságát vezette, de a pénz fontosabb volt (egyébként is érintettnek látszott az Agrobank korrupciós ügyében), így onnan a Magyar Hitelbank elnöki székébe katapultált.
Utóbbi tisztségében már állami pénzeszközökkel tudta támogatni újdonsült veje meggazdagodását. Lányát, a bolgár-magyar Klárát, a korábbi KISZ-alelnök, korábban már kétszer elvált Gyurcsány Ferenc vette feleségül. Apró Piroska gondoskodott lánya kistafírungozásáról, Gyurcsány fillérekért kapta meg a mosonmagyaróvári MOTOM-ot.
Gyurcsány és Dobrev Klára közéleti pályafutása azonban már nem ennek az írásnak a tárgya.
Az érdekesség legyen csak annyi ebben a történetben, hogy az Apró Piroska név keretezi egy kommunista briganti életét. Anyját és lányát is így nevezték el.
