őrgróf Pallavicini György (Tiszadob, 1912. július 11. – Szibéria, 1940-es évek vége?) legitimista, katolicista politikus, a Hitler-ellenes katonai és polgári ellenállás tagja a második világháború idején, német és szovjet politikai fogoly, mártír.

Papp Bertalan (Tiszaföldvár, 1913. szeptember 7. – Budapest, 1992. augusztus 8.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető, kaszkadőr.

danckai Pattantyús-Ábrahám Dezső (Debrecen, 1875. július 10. – Budapest, 1973. július 25.) magyar jogász, ügyvéd, miniszterelnök 1919-ben.

Payr Sándor (Pápa, 1861. február 25. – Sopron, 1938. január 30.) evangélikus lelkész, egyetemi tanár, egyháztörténész, egyházi író.

Páger Antal (Makó, 1899. január 29.[6] – Budapest, 1986. december 14.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.

Pártos Erzsi (Budapest, Terézváros, 1907. április 2. – Budapest, 2000. április 18.), születési nevén Pollák Erzsébet Aase-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész.

Pável Ágoston (Vashidegkút, 1886. augusztus 28. k. – Szombathely, 1946. január 2.) nyelvész, néprajzkutató, költő. Vas vármegye szellemi nagysága, a leghíresebb magyarországi szlovén. Weöres Sándor az ő házánál volt kosztos diák.

Peidl Gyula (Ravazd, Győr vármegye, 1873. április 4. – Budapest, 1943. január 22.) politikus, miniszterelnök.

Pelle István (Budapest, 1907. július 26. – Buenos Aires, 1986. március 6.) kétszeres olimpiai bajnok tornász.

lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) költő, forradalmár. Születési helye bizonytalan, de keresztelése biztosan 1923. január 1-én történt.

Petschauer Attila (Budapest, 1904. december 14. – Davidovka, Szovjetunió, 1943. január 20.) olimpiai bajnok kardvívó, újságíró.

Pécsi Eszter (Kecskemét, 1898. március 8. – New York, 1975. május 4.), születési nevén Pollák Eszter az első magyar mérnöknő.

Péter Gábor (Újfehértó, 1906. május 14. – Budapest, 1993. január 23.), született Eisenberger Benjámin politikus, az Államvédelmi Hatóság vezetője 1945 és 1953 között.

Péter Rózsa (Budapest, 1905. február 17. – Budapest, 1977. február 16.), született Politzer Rózsa magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Piller György (Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6.) kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző.

túróczdivéki és nagypalugyai Platthy József (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) olimpiai bronzérmes olimpikon, magyar katona és lovaglótanár.

Pólya György (Budapest, 1887. december 13. – Palo Alto, 1985. szeptember 7.) magyar matematikus, fizikus és metodológus. Világhírű tudós, a heurisztika kidolgozója.

Pósta Sándor (Pánd, 1888. szeptember 25. –‎ Budapest, 1952. november 4.), született Gáspár Sándor olimpiai bajnok vívó, katona, fogorvos, újságíró.

Prokopp Sándor (Kassa, 1887. május 7. – Budapest, 1964. november 4.) olimpiai bajnok sportlövész, jogász, fővárosi jegyző.

báró tótprónai és blatnicai Prónay Gábor (Besztercebánya, 1812. április 1. – Firenze, 1875. április 1.) hivatalnok, képviselő, író, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

tótprónai és blatnicai Prónay Pál (Romhány, 1874. november 2. – 1946 vagy később) magyar katonatiszt. A Rongyos Gárdaként ismert szabadcsapat vezetőjeként fontos szerepe volt a fehérterrorban és a soproni népszavazás eredményének kikényszerítésében.

Pröhle Károly (Rábabogyoszló,1875. március 17. – Sopron, 1962. december 11.) evangélikus lelkész, teológus, egyetemi tanár, főszerkesztő.

ifj. Prőhle Károly (Sopron,1911. február 22. – Budapest, 2005. május 10.) evangélikus lelkész, teológus, egyetemi tanár.

id. Puskás Ferenc (Budapest, 1903. május 11. – Budapest, 1952. június 12.), született Purczeld Ferenc labdarúgó, középfedezet, a Kispesti FC, majd AC és a Bp. Honvéd SE edzője.

ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója.

Püski Sándor (Békés, 1911. február 4. – Budapest, 2009. augusztus 2.) könyvkiadó. Az emigrációban 1975-ben létrehozta a Püski Kiadót, amely idehaza tiltott szerzők írásait jelentette meg.