Egy család felmenőinek kutatása közben fedeztem fel, hogy oldalágon rokonai Hajas Ilona egykori népszerű televíziós bemondónak. Kívácsiságból elkalandoztam hát a simonyi Hajas család ágai közé és meglepő felfedezést tettem, valamint egy családi legenda igazolását találtam meg.
Hajas Ilona 1951-ben született Celldömölkön régi, Nagysimonyiban (korábban Simonyi) élő család sarjaként. A Hajas család 1501 óta volt birtokos Simonyiban, 1580-ban pedig négy testvér (András, Tamás, István és Pál) adományt kapott Rudolf király helytartójától Pozsonyban. A következő századokban a Hajasok Simonyi birtokosai között mindig nagy számban jelen voltak, a falu egyik vezető családjának számítottak.
A családfakutatás során csak Ilona apjának felmenőit vettem számba és ebből alakult ki egy rövid, de egy különös meglepetést is tartalmazó családfa. A mellékelt grafikonon a legrégibb ős a Hajas Ferenc – Szigeti Judit pár, akiknek fiától, Pétertől származik Hajas Ilona ága. Ez a Péter Káldi Katalint vette feleségül, aki az alsókáldi Káldi család tagja volt, így Vasvármegye egyik legjelentősebb családjából érkezett. A Káldik felmenői és rokonai között találjuk egyebek között az Ostffyakat, Vitnyédieket, Söpteyeket és a Dömölkyeket. A simonyi Hajasok tehát a vármegye „legjobb” családjaiból kaptak felmenőket.
Ilona apjának, Sándornak édesapja és édesanyja is a Hajas családnevet hordta. Mint említettem, a faluban enyhe túlzással szinte minden harmadik család Hajas volt, így ez a névazonosság egészen távoli rokonság is lehetett volna. De nem volt az, sőt egy egészen szokatlan, sőt érthetetlen módon engedélyezett házasságról van szó. Hajas Sándor édesapjának apja és édesanyjának nagyapja testvérek voltak, így Hajas Sámuel unokatestvérének lányát vette feleségül.
Sámuel apját Hajas Sándornak, felesége nagyapját pedig Hajas Istvánnak hívták, az ő szüleik pedig Hajas János és Krajczár Éva voltak. Hajas János pedig a már említett Hajas Péter – Káldi Katalin házaspár fia.
Ha a leírtakat nehéz vizuálisan elképzelni, segítségül megmutatom egy családfa-grafikonon az ág felépítését (a képre kattintva nagy méretben is megtekinthető):
Az ábrán jól látható az említett érdekes házassági kapcsolat (ma vérfertőzésnek mondanánk) Hajas Sámuel és Hajas Mária Margit között.
A kutatásnak ezen pontján jött a villámcsapásszerű rádöbbenés: a Hajas János – Krajczár Éva házaspár az én őseim között is szerepel. És itt villant be a régi legenda, amelyet nagyapám szokott emlegetni, miszerint a bemondónő Hajas Ilona közeli rokonunk. Mint majd kiderül, egészen közeli, de ne fussunk ennyire előre!
AKissomlyón született és élt ükapám (akinek apja Simonyiból nősült Kissomlyóra) a Simonyiból való Hajas lányt, Hajas Karolinát vette el feleségül. Én mindig azt gondoltam, hogy nagyapám csupán a névhasonlóság miatt gondolta úgy, hogy Hajas Ilona rokonunk. A kutatás azonban őt igazolta.
A Kissomlyóra férjhez ment Hajas Karolina apját Hajas Lászlónak hívták, Hajas János és Krajczár Éva fia volt, tehát édestestvére Hajas Ilona dédapjának és ükapjának. A rokonság tehát valóban egészen közeli. Igenám, de ha a rokonság fokát el szeretném helyezni a rokoni kapcsolatok koordináta rendszerében, egészen furcsa rokonsági fokokkal találkozom.
Az alább bemutatott (kattintásra szintén megnövő), az előbbi bővítésével kialakult grafikonon látható, hogy nagyapám és apám is valamilyen fokú unokatestvére volt Hajas Ilonának – attól függően persze, hogy melyik testvér ágán nézzük. Ha Hajas Sándor (aki Ilona dédapja volt) ágán, akkor nagyapámnak volt harmadik unokatestvére, ha Hajas Istvánén, akkor apámnak volt negyedik unokatestvére. Még nem döntöttem el, hogy melyiket fogadjam el…
És hogy ennyivel ne kelljen beérni, a második ábrán látható, hogy Hajas János és Krajczár Éva három, az ábrán szereplő fia közül kettő feleségének is Ovádi volt a családneve. Ez sem véletlen, a két asszony testvéri kapcsolatban állt egymással, Ovádi József és Somlai Mária lányai voltak. És hogy a bonyodalmak ezzel ne érjenek véget, a párnak volt egy harmadik lánya is, Anna, akinek a férjét Kun Istvánnak hívták. Ez a Kun István pedig annak a Kun Zsuzsannának volt a testvére, aki Hajas Ilona dédanyja volt.
Találós kérdés: ha karácsonykor összegyűlt a rokonság, vajon hányan ültek az asztal körül?
A fenti történet nem egyedi. Kemenesalját 150-200 éve az evangélikus kisnemesi családok hálózták be, a nemesi címmel élt családok gyakorlatilag közeli-távoli rokonságban álltak egymással.
