Egy 2000 körül született fiatalnak a 19. század elején 7-8 nemzedék lehet a családfáján. A szám értelemszerűen nemzedékenként kettőződik. Ha valakinek 7 nemzedéknyi ősét sikerül felderíteni, akkor a családfán vele együtt 255 személy adatai jelennek meg.
Ha minden fontos adatot (születés, házasság, halál) sikerül összegyűjteni, akkor igazán látványos a kialakuló ábra.
Vannak azonban fontos kivételek, amik jelenléte esetén minden ős minden adata szerepel a családfán, de a 254 ős száma kevesebb. Két ilyen, szinte minden családban előforduló eset lehet.
Csökken az ősök száma ősvesztés esetén. Ez nem gondatlanságból elvesztést jelent! Lehetnek olyan ősök, akik két, vagy több ágon is szerepelnek a családfán. Különösen kisebb településekre, vagy arisztokrata családokra jellemző, hogy másod-, harmad- vagy nagyobb fokú rokonok házasodtak össze, ilyenkor a házaspárnak ugyanaz a nagyapja, dédapja, vagy ükapja és így tovább.
Az ősvesztésre vannak látványos példák az európai történelemben. Az ősök hetedik generációjában 254 személynek kellene lenni. Mária Terézia (1717-1780) magyar királynőnek csak 113, Ferenc Ferdinánd (1863-1914) trónörökösnek 101, XII. Alfonz 1857-1885) spanyol királynak 48 (!) személy szerepel a nyolcadik generációban.
Mi az ősvesztés észrevehető jele, ha annak mértéke ilyen nagy? Ezekben a családokban kialakul a genetikai belterjesség. Szerencsés esetben ez nem okoz látványos testi vagy szellemi károsodást, de szinte mindig észlelhető valami probléma.
De ne gondoljuk, hogy az ősvesztés ritka, vagy csak extrém esetekben előforduló eset. Statisztikailag igazolható, hogy minden magyarnak több ágon is őse Árpád fejedelem, a régóta nemes családoknak pedig minden bizonnyal őse egy, vagy több európai uralkodó.
A másik ok, ami ősvesztést okoz, igaz ez csak az ős megismerését teszi lehetetlenné, a törvénytelen származás. A törvénytelen származás akkor fordult elő (illetve ma is előfordul, csak nem így nevezzük), amikor leányanya szült. Ilyenkor az egyházi anyakönyvekben a megkeresztelt gyermek neve mellé bejegyezték, hogy „törvénytelen”. Ha pedig így történt, akkor az ilyen gyermek apai ága a családfából elveszett. Voltak esetek, amikor az apa később feleségül vette az anyát és a gyermeket törvényesítették, ilyenkor kutatható az apai ág, ha erre a törvényesítésre találunk adatot. Gyakran előfordul az, hogy a törvénytelen gyermek anyját feleségül vette egy másik férfi és a gyereket is a nevére vette, de ez az ősvesztésen már nem segít. Akkor is ősvesztéssel kell számolnunk, ha egy gyereket örökbe fogadtak, hiszen az örökbefogadók már nem vér szerinti ősei.
Ha egy személy ősei között az ősvesztés úgy fordul elő, hogy vannak közös ősök, az a családfa ábrájának látványos rajzolatát eredményezi. Erre példa a Berzsenyi Dániel gyermekei ősvesztését bemutató ábra.
Ahhoz, hogy valaki őseinek a hetedik nemzedékében szerepeljen mind a 254 személy, óriási szerencse kell. Az időben visszafelé a rendelkezésre álló anyakönyvek, dokumentumok egyre nehezebben érhetők el, azok egyre kevesebb használható adatot tartalmaznak, így egy vagy több adat is hiányozhat a név mellől.
Alább azonban egy „hibátlan”, az ősök hét nemzedékét bemutató családfát mutatok be. Az ábra nem valós adatokon alapul, csak mintaként szolgál. Az 1992-ben „született” Horváth Izabella és „testvére”, az 1995-ben „született” István hét generációs, teljes családfáját lehet meg.
