- Szabó József<br>1902. IV. 4.<br>evangélikus püspök
- Szabó Lőrinc<br>1900. IV. 4.<br>költő
- Szabó Magda<br>1917. X. 7.<br>író
- Szabó Miklós<br>1821. XI. 10.<br>Magyar Királyi Kúria elnöke
- Szabó Pál<br>1893. IV. 13.<br>író
- Szamuely Tibor<br>1890. XII. 27.<br>politikus
- Szaniszló Ferenc<br>1792. VIII. 2.<br>katolikus püspök
- Szapáry Erzsébet grófnő<br>1902. VI. 14.<br>filantróp
- gróf Szapáry Gyula<br>1832. XI. 1.<br>miniszterelnök
- Szántó Piroska<br>1913. XII. 7.<br>festő, grafikus, író
- Szeleczky Zita<br>1915. IV. 26.<br>színésznő
- Szenczy Imre József<br>1798. VII. 9.<br>premontrei rendi tanár
- Szendrey Júlia<br>1829. I. 1.<br> Petőfi Sándor felesége
- Szentgyörgyi Albert<br>1893. IX. 16.<br>Nobel-díjas orvos, biokémikus
- Szentgyörgyvári Margit<br>1913. VI. 19.<br>apáca, tanárnő, festőművész
- Szervátiusz Jenő<br>1903. VII. 9.<br>szobrászművész
- gróf Széchenyi István<br>1791. IX. 21.<br>politikus
- gróf Széchenyi Ödön<br>1839. XII. 15.<br>tűzoltó
- Széll Kálmán<br>1843 VI. 11.<br>miniszterelnök
- Szilárd Leó (Spitz Leó)<br>1898. II. 16.)<br>fizikus
- Szily János<br>1735. VIII. 30.<br>katolikus püspök
- Szinyei Merse Pál<br>1845. VII. 8.<br>festőművész
- Szlávy József<br>1818. III. 23.<br>miniszterelnök
- Szombathelyi Ferenc (Knausz Ferenc)<br>-1887. V. 22.<br>katonatiszt
- Sztehlo Gábor<br>1909. X. 3.<br>evangélikus lelkész
Hírességek születési anyakönyvi bejegyzései – Sz
Szabó József (Alsómesteri, 1902. április 2. – Győr, 1986. október 17.) evangélikus lelkész, irodalomtörténész, a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke 1948-tól 1952-ig.
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, VIII. kerület, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szabó Miklós (Nárai, 1821. november 10. – Budapest, 1907. november 28.) a Magyar Királyi Kúria elnöke 1888 és 1906 között, valóságos belső titkos tanácsos, jogász.
Szabó Pál (Biharugra, 1893. április 5. – Budapest, 1970. október 31.) kétszeres Kossuth-díjas magyar regényíró, politikus, elbeszélő.
Szamuely Tibor (Nyíregyháza, 1890. december 27. – Bécsújhely közelében, 1919. augusztus 2.) kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos, a kommün terrorszervezetének vezetője.
tordai Szaniszló Ferenc (Szombathely, 1792. augusztus 2. – Bécs, 1869. december 13.) római katolikus püspök, egyházi író, egyetemi tanár.
gróf Szapáry Erzsébet (Budapest, 1902. június 2. – Lausanne, 1980. május 26.) filantróp, a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja a második világháború idején, lengyel és zsidó embereket mentő arisztokrata, a Világ Igaza cím birtokosa.
gróf Szapáry Gyula (Pest, 1832. november 1. – Abbázia, 1905. január 20.) országgyűlési képviselő, több miniszteri tárca betöltője, miniszterelnök.
Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. – Budapest, 1998. augusztus 2.) Kossuth-díjas festő, grafikus, író, érdemes és kiváló művész.
Szeleczky Zita (Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12.) magyar színésznő.
Szenczy Imre (Szombathely, 1798. július 8. – Csorna, 1860. március 2.) premontrei rendi tanár, klasszika-filológus, műfordító.
Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29.[2] – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége.
Szentgyörgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja és 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő volt.
Szentgyörgyváry Margit (Siklós, 1913. június 16. – Budapest, 2007. szeptember 30.) a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek szerzetesnője, tanárnő, festőművész.
Szervátiusz Jenő (Kolozsvár, 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) magyar szobrászművész
gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”.
gróf Széchenyi Ödön (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.) magyar származású oszmán pasa, Széchenyi István ifjabb fia. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és az Oszmán Birodalomban.
Széll Kálmán (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, 1915. augusztus 16.) pénzügyminiszter, miniszterelnök.
Szilárd Leó (Budapest–Terézváros, 1898. február 11. – La Jolla, 1964. május 30.), született Spitz Leó magyar és amerikai fizikus és feltaláló. Ő volt az első fizikus, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható.
Szily János (Felsőszopor, 1735. augusztus 30.[1] – Szombathely, 1799. január 2.) római katolikus pap, Szombathely első püspöke.
Szinyei Merse Pál (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festőművész.
Szlávy József (Győr, 1818. november 23. – Zsitvaújfalu, 1900. augusztus 8.) miniszter, miniszterelnök.
vitéz Szombathelyi Ferenc (Moson, 1887. május 17. – Pétervárad, 1946. november 4.), született Knausz Ferenc katonatiszt, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF).
Sztehlo Gábor (Budapest, 1909. szeptember 25. – Interlaken, 1974. május 28.) magyar evangélikus lelkész. Kétezer ember megmentője, a Gaudiopolis – Örömváros megálmodója, létrehozója.
