Kabos Gyula (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.), született Kann Gyula magyar színész, komikus.

Karády Katalin (Budapest, 1910. december 8. – New York, 1990. február 7.), született Kanczler Katalin Mária magyar színésznő, sanzonénekes.

Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista.

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész. „A magyar avantgárd atyja”.

Káldy Zoltán (Iharosberény, 1919. március 29. – Budapest, 1987. május 17.) magyar evangélikus lelkész, esperes, déli egyházkerület püspöke, majd az egyház a kommunista hatalommal kollaboráló országos püspök-elnöke; a Lutheránus Világszövetség elnöke; országgyűlési képviselő.

Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke, emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte. 1944 márciusában a német megszállás mozdította el tisztségéből.

IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven Magyarország utolsó királya, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója.

Károlyi Amy (Budapest, 1909. július 24.[1] – Budapest, 2003. május 29.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító. 1946-tól Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.

gróf Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.

Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. – Budapest, 1952. augusztus 27.) családtörténetíró, heraldikus, genealógus, újságíró.

vitéz Keresztes-Fischer Ferenc (Pécs, 1881. február 18. – Bécs, 1948. március 3.), magyar ügyvéd, politikus, belügyminiszter, miniszterelnök. A német megszállás után, 1944 tavaszán a Gestapo letartóztatta és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta.

Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.) magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője.

ifjabb Kernstok Károly (Budapest, 1898. február 11. – Budapest, 1953. január 7.) magyar festő, grafikus és szobrász.

gróf Khuen-Héderváry Károly (Gräfenberg, 1849. május 23. – Budapest, 1918. február 16.) politikus, miniszterelnök. Az Aranygyapjas rend lovagja.

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 15. – London, 1956. január 23.), született Kellner Sándor magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstúdió alapítója.

Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.