Kabay János (Bűdszentmihály, 1896. december 27. – Budapest, 1936. január 29.) a magyarországi morfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.

Kabos Gyula (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.), született Kann Gyula magyar színész, komikus.

egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök

Karády Katalin (Budapest, 1910. december 8. – New York, 1990. február 7.), született Kanczler Katalin Mária magyar színésznő, sanzonénekes.

Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista.

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész. „A magyar avantgárd atyja”.

Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Káldy Zoltán (Iharosberény, 1919. március 29. – Budapest, 1987. május 17.) magyar evangélikus lelkész, esperes, déli egyházkerület püspöke, majd az egyház a kommunista hatalommal kollaboráló országos püspök-elnöke; a Lutheránus Világszövetség elnöke; országgyűlési képviselő.

Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke, emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte. 1944 márciusában a német megszállás mozdította el tisztségéből.

Kármán Tódor (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus

IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven Magyarország utolsó királya, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója.

Károlyi Amy (Budapest, 1909. július 24.[1] – Budapest, 2003. május 29.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító. 1946-tól Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.

gróf Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.) magyar politikus, 1931 augusztusától 1932 októberéig Magyarország miniszterelnöke.

gróf Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.

Kárpáti Károly (Eger, 1906. július 2. – Budapest, 1996. szeptember 23.), született Kellner Károly olimpiai bajnok magyar birkózó, edző, szakíró, sportvezető.

Kelemen Gyula (Budapest, 1897. november 7. – Budapest, 1973. április 22.) magyar szociáldemokrata politikus.

Keleti Márton (Budapest, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) háromszoros Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. – Budapest, 1952. augusztus 27.) családtörténetíró, heraldikus, genealógus, újságíró.

pázmándi Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) tudós és feltaláló, polihisztor.

vitéz Keresztes-Fischer Ferenc (Pécs, 1881. február 18. – Bécs, 1948. március 3.), magyar ügyvéd, politikus, belügyminiszter, miniszterelnök. A német megszállás után, 1944 tavaszán a Gestapo letartóztatta és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta.

Kerkapoly Károly (Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.) magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője.

ifjabb Kernstok Károly (Budapest, 1898. február 11. – Budapest, 1953. január 7.) magyar festő, grafikus és szobrász.

Keserű Alajos (Budapest, 1905. március 8. – Budapest, 1965. május 3.) olimpiai bajnok vízilabdázó.

Keserű Ferenc (Budapest, 1903. augusztus 27. – Budapest, 1968. július 16.) olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző.

Kéthly Anna (Budapest, 1889. november 16. – Blankenberge, Belgium, 1976. szeptember 7.) szociáldemokrata politikus, parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke és a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere.

gróf Khuen-Héderváry Károly (Gräfenberg, 1849. május 23. – Budapest, 1918. február 16.) politikus, miniszterelnök. Az Aranygyapjas rend lovagja.

Király Ilus (Kovács Jánosné, Kalocsa, 1886. május 5. – 1966. július 28.) a népművészet mestere, kalocsai hímző- és íróasszony, a kalocsai népművészet megújítója.

Kocsis Antal (Budapest, X. kerület, 1905. november 17. – Titusville, USA, 1994. október 25.) olimpiai bajnok ökölvívó.

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 15. – London, 1956. január 23.), született Kellner Sándor magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstúdió alapítója.

Kornis Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.), született Kremer Gyula római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, 1938-ban rövid ideig képviselőházi elnök, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-ben.

Kossuth Zsuzsa, meszlényi Meszlényi Rudolfné (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.) az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga.

Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Kovács Pál (Debrecen, 1912. július 17. – Budapest, 1995. július 8.) hatszoros olimpiai bajnok vívó, sportvezető, honvédtiszt.

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

Kunoss Endre (Hetye, 1811. április 9. – Káloz, 1844. június 22.) ügyvéd, költő.