A családfakutatás siet segítségünkre, hogy megmutassuk a nagyközönség által kevésbé ismert, magyarrá lett Habsburgokat. Pedig nagy szerepet játszottak a magyar történelemben. Elsősorban Habsburg-Lotaringiai József nádorra emlékezünk, hiszen egyrészt ő alapította a magyarországi ágat, másrészt hatása a 19. század első felének Magyarországára óriási jelentőségű volt.
Az első „magyarrá lett” Habsburg a Reformkorban élt József nádor volt, II. Lipót király fia, Ferenc király testvére. Az első Habsburg nádor Sándor Lipót volt, József nádor fivére (őt még II. Lipót nevezte ki), aki azonban fiatalon meghalt, így Ferenc király öccsét nevezte ki nádorrá, aki a tisztséget 52 éven át, haláláig betöltötte. Ebben az írásban az ő családfájára összpontosítok, de megvizsgálom a magyar Habsburgok családi kapcsolatát az utolsókét magyar királlyal.
Habsburg-Lotaringiai József nádor háromszor nősült. Első felesége a Romanov házból származó, alig 16 éves Alekszandra orosz nagyhercegnő volt, aki hamar megkedvelte a magyarokat és a magyar kultúrát. A legenda szerint az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld színű a magyar zászló. Alekszandra azonban másfél évnyi házasság után meghalt. Második felesége Hermina Mária Amália anhalti hercegnő volt, aki azonban két év házasság után ugyancsak fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg. Az ő fiáról még szó lesz.
Harmadikként Mária Dorottya württembergi hercegnőt vezette oltárhoz 1819-ben, aki evangélikus volt. A szigorúan katolikus Habsburg-házban ez a frigy komoly megütközést váltott ki, ne feledjük, hogy csak 38 évvel vagyunk a protestánsok majdnem teljes vallásszabadságát megteremtő türelmi rendelet után. Azt vállalnia kellett, hogy gyerekeit katolikusnak keresztelteti és neveli, de ő aktívan részt vett a magyarországi evangélikus hitéletben. Egyebek között az ő támogatásával épült meg a budavári evangélikus templom is.
József nádor hamar megszerette a magyarokat. Sokat tett a magyar gazdaság és kultúra felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. Számos intézményt alapított vagy szorgalmazta létrehozásukat, majd bőséges adományokkal segítette azok működését, fejlesztését. Megépítette az alcsúti kastélyt, amely 1945-ig a magyar Habsburgok székhelye volt. Róla mondták, hogy „Habsburgnak született, de magyarként halt meg” 1847. január 13-án Budán.
Utóda a második feleségétől született István fia lett. István nádor még egy évig sem (az országgyűlés 1847. november 12-én választotta meg nádornak) töltötte be a tisztséget, közben 1848. március 15-én kitört a magyarországi forradalom. Mint királyi helytartó, március 15-én ő adta át az országgyűlés feliratát a királynak, majd március 17-én ő bízta meg Batthyány Lajost a kormányalakítással. 1848. szeptember 15-én az országgyűlés őt bízta meg a Jellasics horvát bánnal szemben álló hadsereg vezetésével.
Magyar érzelmei és magyarországi szerepvállalása miatt kényes helyzetbe került. Egyensúlyoznia kellett hazája és a dinasztia érdekei között. V. Ferdinánd király Bécsbe rendelte, ahol őt tették felelőssé a magyar lázadás miatt. 1848. szeptember 25-én lemondatták a nádori tisztségről, majd schaumburgi birtokára száműzték. 1867-es haláláig Ausztriába csak engedéllyel mehetett, Magyarországra azonban még így sem tehette be a lábát. A Kiegyezést már nem érhette meg, néhány héttel azelőtt meghalt. Holttestét Magyarországra hozták és Budán, a nádori kriptában helyezték nyugalomra.
István nádor halálával a magyar Habsburgok magyarországi szerepvállalása nem szűnt meg. József nádor másik fia, József Károly főherceg katonai pályára lépett. A Kiegyezésig a császári hadseregben lépkedett előre a ranglétrán. A Kiegyezés után, 1868. december 5-én kapott megbízást a magyar hadsereg megszervezésére, amelynek haláláig főparancsnoka volt.
József Károly főherceg fia, Habsburg-Lotaringiai József Ágost pályáját ugyancsak katonaként kezdte és magát egyértelműen magyar arisztokrataként határozta meg. Igazolja ezt az, hogy a közös monarchia széthullása után csak Magyarországon vállalt politikai és tudományos szerepet.
1918. október 26-án IV. Károly király József Ágost főherceget nevezte ki a magyar csapatok parancsnokává és magyarországi helytartóvá. Ő azonban kérte a császárnak tett hűségesküje alóli felmentését. Ezután már csak a magyar határok védelmére összpontosított. Ugyanakkor, mint helytartó, a király jóváhagyásával ő nevezte ki Károlyi Mihályt miniszterelnöknek. A Tanácsköztársaság kikiáltása után is Magyarországon maradt. Lakóhelyét, az alcsúti kastélyt a kommunista hatalom ugyan megfigyelte, de József Ágost óriási népszerűsége miatt őt magát nem bántották.
A kommün bukása után, 1919. augusztus 7-én államcsínnyel kormányzóvá nyilvánította magát és szembeszállt a román megszállókkal. Nem csinált abból sem titkot, hogy IV. Károlyt szeretné Magyarország trónján látni. Augusztus 23-án azonban kénytelen volt lemondani és megerősíteni a Szegeden állomásozó Horthy Miklóst a hadsereg főparancsnoki tisztében. Később Horthy mellé állt és támogatta annak kormányzóvá történő kinevezését.
Vélhetően ezért a támogatásért cserébe és a világháborúban tanúsított helytállásáért a Vitézi Rend megalakítása után a kormányzó a vitézi címet adományozta neki. A két világháború között élénken érdeklődött a kultúra és a tudomány iránt, több díszdoktori címet adományoztak neki, majd 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett.
Megdöbbentő módon, a nyilas hatalomátvétel után hűségesküt tett Szálasinak, majd emigrált Amerikába, később pedig Nyugat-Németországba települt. Az ötvenes évektől aktívan vett részt a Vitézi Rend emigrációban folytatódó életében.
Ha József Ágost leszármazottai nem is, de a Habsburgok magyarországi ágának több tagja is az országban maradt és él itt a mai napig.
Vizsgáljuk meg, hogy a magyar Habsburgoknak milyen családi kapcsolatai vannak az utolsó két magyar királlyal.
Habsburg-Lotaringiai József Ágost második unokatestvére volt I. Ferenc József királynak. Közös ősük II. Lipót király, aki mindkettőjüknek dédapja volt. Ők ketten tehát második unokatestvérek. IV. Károly nagyapja I. Ferenc József öccse, így József Ágostnak ugyancsak második unokatestvére. IV. Károlyt, aki két trónörökös korai halála után lehetett osztrák császár és magyar király, két nemzedéknyi távolságra találjuk mindkettőjüktől. Ő I. Ferenc József másod-unokaöccse, József Ágosttal pedig csak nehezen megfogalmazható rokoni kapcsolatban áll.
Az alábbi képre kattintva lehet megtekinteni azt a családfát, aminek a csúcsán a két király és Habsburg-Lotaringiai József Ágost közös őse, II. Lipót látható. A leszármazottak előbb kettő, majd három ágra szakad. A három ág alján József Ágost főherceget, IV. Károlyt és I. Ferenc Józsefet találjuk.
