1899. november 3-án a 20 éves Spitzer Blanka, józsefvárosi zsidó szabónő egészséges fiúnak adott életet, akit Rezsőnek nevezett el. A gyerek apja ismeretlen, ezért, bár ez akkoriban az anyakönyvekben már nem került beírásra, törvénytelenként született. 1934-ben a fiú nevét Seressre változtatta.
Igen, Seress Rezső zeneszerzőről van szó, a sok slágere között is kiemelkedően ismert Szomorú vasárnap című dal szerzőjéről. A józsefvárosi anyakönyvben 1899. november 8-án került a születés bejegyzésre. Az anya, bár balassagyarmati származású volt, akkor már Budapesten, a Teréz körút 15. szám alatt lakott.
Az anyakönyvi bejegyzésnél utólagos bejegyzésként szerepel, hogy BM 40856/1934-III.a. számú végzésével Seressre változott. Az utólagos bejegyzés dátuma 1936. június 10.
A Szomorú vasárnap című dalt, aminek szövegér Jávor László írta, tehát már Seress Rezsőként írta. A dal eleinte kudarcnak tűnt, mígnem megjelent két tudósítás. Egy cselédlány és a minisztériumi tanácsos is öngyilkosságot követett el és mellettük a Szomorú vasárnap kottáját találták. Ettől a pillanattól a dal világméretű karrierbe kezdett. És ha morbid akarok lenni, akkor azt kell mondanom, csak úgy hullottak az emberek. Az európai lapok sorra írtak róla, a hír átterjedt Amerikába is, ahol a New York Times azt írta, hogy Budapesten a dal hatására tömegek ugrottak a Dunába – közben idehaza még alig volt ismert a dal. Aztán egy francia úr Párizsba magával vitte a kottát, ahol bemutatták az Olimpia színpadán. A világ a dal híre után így ismerte meg a daltis, ami a szerzővel együtt egy csapásra világhírű lett.
Hogy a dal persze nem ösztönöz öngyilkosságra, azt Seress Rezső sorsa igazolja leginkább. A munkaszolgálatos zsidó zeneszerző fél veséjét lerúgta egy német tiszt. Ezután egy másik, magasabb rangú német katona úgy szállt ki a fekete Mercedesből, hogy személyesen akar végezni a zeneszerzővel – azonban megmentett, sőt bujtatta. Mint kiderült, korábban járt Budapesten, hallotta a dalt és megismerte Seresst.
A háború után felesége elhagyta, majd visszatért, miután Seress megbocsátott neki. A kommunista hatalom dalait betiltotta – mondván azokkal kiszolgálta a Horthy-rendszert -, így anyagilag úgy is ellehetetlenült, hogy Amerikában egy 370 ezer dolláros betétje várta befagyasztva. Csakhogy ezt a korabeli viszonyok alapján nem lehetett neki Magyarországra átutalni. 1956-ban biztatták, hogy hagyja el az országot, de szegény sora ellenére itthon maradt. Bárokban, éttermekben zongorázott, de onnan lassan kiszorította az új nyugati, beszivárgó stílus, a rock and roll.
Fentiek alapján bizton állítható, hogy nem a dal miatt lett az „öngyilkos himnusz” szerzője maga is öngyilkos. Merthogy Seress Rezső saját keze által halt meg. 1968-ban levetette magát lakása erkélyéről – ezt még túlélte. Január 12-én azonban megfojtotta magát azzal a dróttal, ami gipszét tartotta.
